Az utóbbi időben egyre többet lehet hallani a kutyákat és macskákat is érintő szív- és bőrférgességről. Pánikra nincs ok, de figyelni kell a megelőzésre és kezelésre.
A korábban hazánkban kevéssé ismert szív- és bőrférgesség megjelenésének és terjedésének oka az éghajlatunk változása, hiszen a szúnyogok által terjedő élősködők korábban csak a mediterrán vidékeken fordultak elő jellemzően – mondta dr. Szabó Ákos, bátaszéki állatorvos. A rovarok egy gazdaállatból – amelyben kifejlett, ivarérett nőstény és hím féreg is van – kiszívják a vért, azzal a mikrofiliáriát, azaz első stádiumú lárvát, majd abból már a rovar szervezetében fejlődik ki az a lárva, amelyet egy másik állatnak, szintén vérszívás által adnak tovább.
Mind a bőr, mind a szívféreg fonálféreg. Előbbi a bőr, a nyálkahártya kötőszöveteiben telepedik meg. Jelentősebb klinikai problémát nem okoz, az állatorvosok főként boncolások, műtétek közben fedezik fel a fertőzöttséget. A kifejlett példányok 5–15 centiméter hosszt érnek el, legfeljebb úgy lehet észrevenni őket, hogy egy kis, esetenként viszketeg dudor keletkezik az állat bőrén.
Még lárva állapotban kell elpusztítani
Különféle tesztek állnak rendelkezésre, amellyel a fertőzöttség kimutatható. A kifejezetten a lárvák jelenlétét igazoló tesztek nem feltétlenül mérvadóak, hiszen csak a nőstény féreg jelenléte esetén mutatnak ki eredményt. Tehát negatív teszt esetén is lehet több hím féreg az állat szervezetében.
Mindkét férgesség ellen lehet védekezni, elsősorban a megelőzés az, ami célravezető lehet. Vannak olyan bőrön át felszívódó cseppek, illetve szájon át adható tabletták is, amelyek még lárva állapotban pusztítják el az állatok szervezetébe kerülő élősködőket. Ezeket az állatorvosoknál, állatpatikákban is be lehet szerezni, és tavasztól őszig, vagyis a szúnyogszezonban érdemes őket alkalmazni.
A kifejlett férgeket is el lehet tulajdonképpen pusztítani, viszont ezzel akár nagyobb bajt is okozhatunk, hiszen az elpusztult férgek az érrendszerben maradva nagyobb gondot, elzáródást is okozhatnak. Súlyos esetben műtéti beavatkozás is szükségessé válhat.
A szívférgesség viszont komoly tüneteket okozhat, akár a kedvenc halálához is vezethet. A hazai fertőzöttség mértékét mindössze megbecsülni lehet, de egyre jelentősebb. A szívférgességgel járó klinikai tünetek kevéssé szembeötlőek. Amit az első jelek között a gazda észrevehet az a köhögés, teljesítőképesség csökkenés, fáradékonyság, tüdőhurutosság, gyulladás, trombotikus elváltozások utalhatnak az élősködő véráramban való jelenlétére. Egy példány a fertőzöttségtől számítva 6–9 hónap alatt fejlődik ki, de akár 10–15 évig és elélhet a gazdaállat szervezetében. Egy nőstény mérete akár a 30 centimétert is elérheti, és több is lehet belőlük egy állat szervezetében.
Mindkét féregtípus átterjedhet emberre is. Nem közvetlenül a kutyától, vagy macskától lehet beszerezni őket, hanem szintén szúnyog közvetítésével.
