Rendszeresen megosztunk olyan képző- vagy iparművészeti alkotásokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak mindannyiunk kedvenc állataihoz, a cicákhoz. Ezúttal azonban egy életképet mutatunk, méghozzá Kisorosziból. A fotón Mészöly Miklós és Polcz Alaine látható, ahogy egy cicával kávéznak.
Kávézás macskával
Az FMC posztját idézzük: MÉSZÖLY MIKLÓS műveiben kiemelt helyen szerepelnek az állatok: lovak, kutyák, macskák, egerek – de feltűnik juh, róka, sólyom, gólya és lepke is. Írói világában az állatmotívumok jelképesek, kiszolgáltatottságukat, szenvedéseiket, sorsukat párhuzamba állítja az emberekével. Szokatlan módon képes úgy bemutatni az állatokat, hogy közben az emberi tekintet mégsem sajátítja ki őket.
Az alábbi részlet Mészöly Miklós „Ahol a macskák élnek” című novellájából való.
A cím ne tévesszen meg senkit! A művet nem a Kisorosziban készült fénykép idilli pillanata ihlette – itt akár el lehet olvasni: https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/MESZOLY/meszoly00263a/meszoly00285/meszoly00285.html
„Van a macskáknak egy különös tulajdonságuk: a bizalmatlan bizalom. Hogy valójában mi ez, ki tudja. Elfoglalnak egy távoli-közeli őrhelyet, olyan nyugalommal, mintha csak egy világvége tudná elmozdítani őket, esetleg még dorombolást is hallatnak, mintegy jelezve, hogy a rokonszenv valamilyen minősége e pillanatban belőlük sem hiányzik, majd váratlanul másképp döntenek, s eltűnnek, mintha sosem lettek volna. Sokan állítják, hogy vannak olyan helyek, házak, ahová erővel sem lehet becsalogatni őket, legalábbis nem akkor hajlandók oda merészkedni, amikor mi látjuk – de ez legenda csak.”
Fotó: Mészöly Miklós és Polcz Alaine Kisorosziban, 2000 körül
Köszönet a fotóért a szekszárdi Mészöly Miklós Emlékháznak!
