Egy cicabolond illusztrátor és macskái – Szepesi Szűcs Barbara és Puszedliék

„A macska olyan, mint az ember. Azt viszonozza, amit kap.”

Szepesi Szűcs Barbara mesél macskáiról és arról, hogy rajongásának tárgya sokszor önkéntelenül is visszaköszön munkáiban. De azt is elmeséli, hogy hogyan került hozzá Puszedli.

Mikor és hogyan kezdődött nálad a macskák iránti rajongás?

Nem emlékszem olyanra, hogy ne szerettem volna őket, ezért úgy saccolom, hogy az anyaméhben kezdődhetett. Hat éves voltam, amikor először cica került hozzánk, tisztán emlékszem rá, hogy el sem akartam hinni, annyira örültem neki. A nagymamám hozta haza, munka után felült a kis kemping biciklijére és beletette Cilit a kosárkába. Képzelheted, mit éreztem, amikor megláttam két cicafület kilógni a kosárból!

Barbi macskái egy képen

Hány cicád van most? Hogy kerültek hozzád?

Most három cicánk van. Pár hónappal ezelőtt még öten voltak, de egy cicus sajnos eltűnt, egyet pedig megmérgeztek. Félelmetes, hogy milyen középkori sötétség uralkodik még mindig a fejekben a macskákat illetően. Visszatérve a cicákra, a legidősebb cicánk, Pötyi nagymamám cicája volt, de miután nagymamám meghalt, hozzánk került. Van két szépséges kandúrom is, Maszat és Puszedli. Maszatot és testvérét (aki sajnos azóta eltűnt) valaki bedobta az udvarunkba, abban a reményben, hogy a kutyánk majd eldönti a sorsukat. De Liziben erősebb volt kíváncsiság, mint a düh, így nem bántotta őket. Olyan picik voltak, hogy fecskendővel kellett őket etetnünk. Puszedli Maszat testvérének a kicsinye. Három cica született anno, így volt, hogy egyszerre hatan voltak.

A kezdetek kezdetén Puszedlit fecskendővel kellett etetni

Mit szeretsz a legjobban bennük? Mely tulajdonságuk nyűgöz le a legjobban?

A szeretetet, amit adnak. Sokan öntörvényűnek, makacsnak és szívtelennek látják a macskákat, ami szerintem az egyik legnagyobb tévedés. A macska olyan, mint az ember. Azt viszonozza, amit kap. Nem találkoztam még olyan cicával, akihez ha szeretettel közeledtem, ne viszonozta volna. Nagyon tudnak kötődni, akárcsak a kutyák. Az viszont igaz, hogy ha nem pozitívan közelítenek feléjük, megjegyzik egy életre. Mi emberek is ilyenek vagyunk, nem? Még azt is imádom a cicáimban, hogy minden nap derűsek. Olyan jó lenne a nyugodtságukból egy kicsit átvenni, főleg a hozzám hasonló, kissé bolond és melankolikus alkotóknak.

Maszatka

Hány általad illusztrált könyvben szerepelnek macskákat ábrázoló rajzaid? Melyik áll a legközelebb ezek közül hozzád?

Majdnem mindegyikben megjelenik a cica, annyira természetes az én életemben, hogy önkéntelenül is mindenhova odakomponálom. Mindig a legfrissebb illusztrációk állnak hozzám a legközelebb, mert van egy olyan szörnyű és egyben nagyon jó tulajdonságom, hogy soha nem vagyok elégedett azzal, ami kijön a kezeim közül. Igyekszem naponta tanulni valamit, hogy egyre érdekesebb karakterek születhessenek meg, ez viszont azt eredményezi, hogy az 1-2 éves munkáimat már nem is szívesen nézegetem.

Egy cicás illusztráció Barbitól

Cicák mindenhol

Mi a legszebb „cicás pillanatod”, amit fel tudsz idézni?

A legmeghatóbb pillanat az volt, amikor Kislány nevű cicánk a három kicsinyét először tanította meg játszani. Pár hetesek voltak a pici cicák, amikor egy nyári napon kint ücsörögtünk az udvaron, beszélgettünk, élveztük a jó időt és egyszercsak a mamacica elkapta a kicsiket és elkezdett velük játszani. Eleinte meg voltak szeppenve, nem tudták pontosan mi történik, de hamar belejöttek. Irtó kedves jelenet volt, olyan szép anyai viselkedést láttam akkor, amin a mai napig meghatódom, ha eszembe jut.

Barbi Kislány nevű cicájának utódjai kissé megszeppenve

Hány cicád volt eddig? Melyik volt a legkülönlegesebb közülük és miért?

Rengeteg cicánk volt már, összeszámolni sem tudom. A rekord 8 cica egy időben, egy helyen. Mivel falusi cicák egytől egyig, nagy az életterük, csavarognak, felfedezik a világot és olykor sajnos nem jönnek haza. Máskor viszont hozzák a barátaikat. Így történt, hogy két hete megjelent nálunk egy 4-5 hónapos kiskandúr, aki azóta sem szeretne elmenni. Jelenleg a terület felosztása zajlik az állatkák között (ő a 4. cica és a kutyának is van némi beleszólása a dologba), meglátjuk, mire jutnak. Én drukkolok a kicsinek, mert egy az egyben úgy néz ki, mint a mérgezésben elpusztult cicánk, Picúr. (Ha nem hasonlítana, akkor is drukkolnék.)

„Hiába készítettünk a madárkáknak csodaszép etetőt, végül a szőrös madárkák költöztek bele.”

Egy másik macskás illusztráció

Barbi 2017-ben megjelent könyvének, Az ‘If You Are Happy, and You Know It – A Sing-Along Book’ című könyv borítója (Zonderkidz, 2017, Egyesült Államok)

Egy boszorkányról készült karakterrajz

Fotók: Szepesi Szűcs Barbara
Ha még több képet szeretnétek látni Barbitól, nézzetek el Instagram oldalára.
További információkért és újdonságokért látogassatok el a Kasmíranyó Facebook oldalára!

// forrás: kasmiranyo

Post Author:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..